Valaki kitalálta, hogy a baleseteket a SEBESSÉG okozza. Azóta a sebesség üldözendő, mára már mindez pénzszerző eszköz. Ettől nem lett kevesebb baleset, de sokkal több a bevétel. És sok-sok elégedetlen ember, aki frusztrált, mert bár nem okozott semmit, akár 5-10 km/óra miatt FIZET. Ettől még legközelebb is sietni fog, lehet, hogy kevesebbet, lehet hogy óvatosabban, de siet, mert az élet ezt követeli. Az örültekről, akik szándékosan veszélyeztetik a többieket, az utasaikat egy másik kategóriába sorolnám.
A büntetés visszatartó erejét Pavlov kutyáján kísérletezték, esetleg még egereken is, vagy talán poszméheken. Emberen nem vált be, mert ha oda akar érni, akkor SIETNI FOG. Ezt teszi a rendőr, a képviselő, a katona, a diák, a férj és a feleség. A balesetek által okozott kár a sebességgel arányos, ez tény, de meghalni a megengedett 130-al vagy akár 90-is nagyon gyorsan lehet. Szóval VALAKI kitalálta ezt a fránya sebességet. Mivel lusták vagyunk kideríteni és megkérni, hogy indokolja meg, és hol vannak az eredmények, ezért az ORSZÁG gatyája rámegy (beszerezni a műszereket, fizetni az út mellett lapuló rendőröket és persze a másik oldalon a családtól elvett büntetési összeg) és EREDMÉNY nincs.
Mert az igazi oka egy balesetnek az, hogy a vezető NINCS a JELENBEN. Valahol máshol van, részben, vagy teljesen. Meg lehetne tanítani, be lehetne gyakorolni, hogy a jelenben legyen, akár tartósan. Van is ilyen szó a magyarban “LÉLEKJELENLÉT”.
Ez azért is érdekes, mert van egy adat L. Ron Hubbardtól, amely nagyon is meghatározó szerepet tölt be egy szervezet, vagy egy ország sikerességében: “A szervezet ereje egyenesen arányos részecskéinek áramlási sebességével (levelek, küldemények, személyek).” –L. Ron Hubbard, Szervezeti Ügyvezető tanfolyam, Alapvető munkatársi kalap 0, 236. oldal.
Ha egy országban a dolgok áramlási sebességét lecsökkentjük, az kikezdi az ország életképességét. Gondoljunk csak bele, hogy valamikor Debrecenből Budapestre utazni sok-sok óra volt. Valaki kétszer meggondolta, hogy elutazzon. Mára sokkal jobb a helyzet. De, és itt kell meghoznunk a végső következtetést, hogy a rendőrök és a tábla kihelyezők a józan ész szerint a lehető legnagyobb, még biztonságos sebességen dolgozzon és ne használja pusztán pénzszerzésre a sebességmérést. A tábla kihelyezőknek különösen nagy a felelőssége, hogy úgy tegyék ki a tábláikat, hogy az segítse a gyors, biztonságos közlekedést. Elrettentő példa ennek be nem tartására az M6 kivezető szakasza a 80-as korlátozással, illetve a Szentendrei út, ahol 50-70 között kell nagyon ügyesen váltogatni.
Vannak érzelmi tónus szintek. Minden percben valamelyik szinten ott vagyunk. Akkor is ha nem tudunk róla. Ha jó hírt kapok, vagy valami nagyon jól sikerült, akkor magasabban vagyok. Ha rálépnek a lábamra, vagy egy rossz hírt kaptam már alacsonyabban vagyok ugyanazon a skálán. Hívhatjuk Érzelmi tónus skálának. L. Ron Hubbard alapján a skála nagyon precíz szinteket tartalmaz. Megismerhető és az adott érzelmi szintek meghatározzák az ember viselkedését. Egy egész könyvet írt a szerző, aminek az a címe: A túlélés tudománya. A könyv megvásárolható itt. Ingyenes tónusskála itt.
Nagyon is időszerű ez manapság, hiszen a becstelenség és az árulás mindennaposak. A jó embereknek joga van megvédeni magukat. A legjobban akkor járnak, ha képesek lesznek felismerni azokat a személyeket, akik tönkreteszik a csoportjukat.
Mivel a gazdaság is csoportokból (cégekből) áll, ezért nagyon fontos, hogy minden vezető ismerje meg az érzelmi tónusskála gyakorlati használatát.
Ez a gyakorlati ismeret azt is biztosítja, hogy az ember képes legyen előrejelezni, hogy mire számíthat a másik embertől. Ez vonatkozik a megválasztott képviselőkre, politikusokra. Csak az emberek 2.5% igazán gonosz és őket felismerve megvédhetjük magunkat, a csoportjainak és
akár egy egész országot is virágzásba lehet lendíteni, ha a gonosz embereket eltávolítjuk a befolyásos posztokról.
Ha többet akar tudni L. Ron Hubbard munkáiról és azok gyakorlati alkalmazásáról, látogasson el a WISE konferenciára március 30.-án, Budapesten a Dürer Házban. További adatok, jelentkezés itt.
Napjainkban olyan gyorsan változnak a törvények, hogy ha egy ember valóban a törvények szerint akar eljárni, akkor legalább az elmúlt havi új törvényeket el kellene olvasnia. Ez szinte fizikai képtelenség. Azok, akiknek ez a munkája csak kapkodják a fejüket, hogy miért van erre szükség és milyen következményei vannak.
Ehhez találtam egy L. Ron Hubbard idézetet, amelyet a “TELJES MUNKATÁRSI JAVASLAT..” címmel írta és amelyik a Szervezeti ügyvezető tanfolyam 195. oldalán található:
“A “Teljes munkatársi javaslat” kifejezés jelentése: bármely adott helyzettel, tervvel, vagy szükséghelyzettel kapcsolatban összeállított információcsomag, amelyet elégségesen teljes formában adnak át…”
Hasonló a helyzet egy olyan törvényjavaslattal, amelyet egy képviselő bead, de nem tartalmazza az elégséges adatokat, a parlamenti képviselők vitatkoznak rajta, a legritkábban derül ki a javaslat összes összetevője, és legfőképpen, hogy miért jó az adott törvény az országnak. Az is lehet, hogy csak egy szűk csoportot kedvezményez, vagy esetleg az is lehet, hogy senkinek sem jó.
A MEGOLDÁS a TELJES KÉPVISELŐI INDÍTVÁNY, amely tartalmaz minden adatot, minden következményt, és még esetleg azt is tartalmazza, hogy milyen csoportban, vagy országban tesztelték.
“Ha dühös vagy a főnöködre, egy “Nem teljes munkatársi javaslattal” mindig tönkre tudod tenni. Riasztó adattöredékeket adsz át neki, anélkül, hogy feltérképeznéd a teljes helyzetet.”
Pontosan ez történik az ad-hoc törvényekkel. Ez arra kényszeríti a többi képviselőt és az állampolgárokat, hogy elvégezzék az információgyűjtés teljes munkáját és kiegészítéseket javasoljanak, illetve megpróbálják megfejteni a törvények eredeti szándékát. A törvényeket az emberek akkor tartják be igazán, ha megértik annak okait, ezért a jelenlegi gyors törvényhozás legfeljebb a társadalmi zűrzavart növeli.
A megoldás a “TELJES (KOMPLETT) KÉPVISELŐI JAVASLAT” lehetne.
Az ad hoc (latin kifejezés, jelentése: „csak ezért/azért”, „éppen ez/az okból”; esetenként: „csak úgy”) rendszerint eseti megoldást, hirtelen támadt ötletet jelent, mely nem általánosítható, csakis egy speciális problémára adott válasz az átfogó rendezés igénye nélkül.